Mikortól kell a téli gumi?
Talán nincs is olyan autós szerte e hazában, akinek ne csengene ismerősen az ilyentájt egyre gyakrabban hallható szlogen: „Ha 7 fok, akkor téli gumi!” Bővebben így szól:
Ha az átlaghőmérséklet 7 °C alá csökken, ideje téli gumira váltani, mert 7 °C alatt a nyári gumik anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból.
Csakhogy a 7 fokos szabály érvényességéről évről-évre fellángoló, olykor heves viták során rendre felmerül a kérdés:
Vajon tényként kezelhetjük a megjelölt hőmérséklethatárra (7°C) vonatkozó megállapítást, vagy - ahogy egyesek hiszik - itt csupán a gumiipar marketing trükkjéről van szó, melynek segítségével a gumieladásokat kívánják fokozni?
Olvasd el, mit gondolunk mi!
Évszakok és kihívások
Azt talán senkinek sem kell bizonygatni, hogy tél és nyár között óriási különbségek vannak - a gumiabroncsok szempontjából is. Egymástól nagyon különböző időjárási és útviszonyok között kell helytállniuk az év folyamán. Nyaranta vizes és száraz, gyakran forró útfelület telente fagyos, csúszós, nyálkás, vagy hókásás utak, hó és jég. Az aszfalt hőmérséklete is tág határok között mozog, olykor a szélsőségeket sem nélkülözve. (-25 °C - +80 °C)
A körülmények tehát eltérőek, a nekik való megfelelés sokszor egymásnak ellentmondó tulajdonságokat követelne meg az abroncsoktól.
Mintázat szempontjából például havas, hókásás utakon hasznos a tagoltabb profil, ami növeli a kapaszkodó képességet ill. elősegíti a latyak elvezetését nyáron viszont rontana a tapadáson, hiszen csökken általa az úttal érintkező felület.
Anyag tekintetében a fagyos útfelületen előnyös a rugalmasságát alacsony hőmérsékleten is megőrző, lágyabb gumikeverék, ellenben ugyanez nyári hőségben felpuhulva borzasztó gyorsan kopik.
Szóval azt az abroncsot még nem találták fel, ami 70 °C-os aszfalton, és -10 °C-os, csúszós úton egyaránt kiemelkedőt nyújt. Logikus, hogy a gumigyártók válasza az évszakok váltakozásából adódó kihívásra a kifejezetten az adott évszakra specializált téli és nyári gumik létrehozása volt, és a fejlesztések továbbra is ebben az irányban haladnak.
Cél: meghatározott körülmények között a lehető legkevesebb kompromisszumot jelentő, egyben biztonság szempontjából a legkisebb kockázatot hordozó megoldások megtalálása.
Téli gumi - nyári gumi
A téli és nyári abroncsok teljesítménye eltérő hőmérsékleti tartományokra optimalizált. Valamikor október-november táján, a hőmérséklet folyamatos csökkenésével előbb-utóbb elérkezik az idő, amikor a nyári gumi anyaga kezd megkeményedni, veszít rugalmasságából, tapadása érezhetően romlik.
Ezzel szemben a téli gumik futófelületének keveréke alacsony hőmérsékleteken is lágy és rugalmas. Hozzájön még a különleges profil, amin számos lamella van a téli utakon való jó kapaszkodásért, csatornái is mélyebbek, szélesebbek. Ennek a kombinációnak köszönhetően fagyos, nedves-hideg, havas, jeges utakon a téli gumik tapadása, kanyarstabilitása jobb, fékútjuk rövidebb. (Feltéve, hogy a profilmélység eléri a minimálisan javasolt 4 mm-t.)
Miért pont 7 fok?
Vannak azonban, akik a 7 °C hőmérsékleti határként való megjelölésének létjogosultságát vitatják, kifogásolva a dogmaszerű megfogalmazást ill. az esetleges pontatlanságot. Igazolásul különböző fékméréses vizsgálatokat hoznak fel, melyek szerint nem is 7 fok az "annyi", inkább 0 fok alatt van, és a többi, és a többi...
Szerintünk nem érdemes ezen senkinek felhúznia magát! Nyilván nem úgy kell érteni a dolgot, hogy 7,1 fokon még tapad a nyári gumi, 6,9 fokon meg már nem… Hogy hol fordul a kocka a téli gumi javára? Egészen pontosan nem lehet megmondani, már csak azért sem, mert a téli ill. nyári abroncsok sem mind egyformák. De hogy megfordul, vagyis rövid átmeneti időszak után a téli gumi javára billen a mérleg, arra bárki mérget vehet.
Mint ahogy arra is, hogy ha az átlaghőmérséklet 7 °C alá csökken, akkor ezzel menetrendszerűen megérkeznek a hajnali mínuszok, talajmenti fagyok, köd, útburkolatra fagyott pára, a későbbiekről nem is beszélve... Innentől kezdve tényleg nincs min vitázni. Nem kérdés, kell-e ilyenkor a téli gumi, hiszen a legnagyobb veszélyt hordozó megcsúszásos balesetek kockázata éppen az ilyen útviszonyok között a legmagasabb.
Csak az elmúlt hétvégén közel 400 baleset történt. Nem véletlen, hogy legnagyobb részük hajnalban és éjszaka, a csúszóssá vált utakon. .
Néhány magyarországi adat (egyes évek az átlagostól eltérőek lehetnek):
- Fagyos napok száma évente (a hőmérséklet minimuma 0 °C alá süllyed): min. 80-90 nap (Ny-on, DNy-on), max. 120-140 nap (ÉK-en).
- Téli napok száma évente (a hőmérséklet maximuma 0 °C alatt marad) : min. 20-25 nap (Ny-on, DNy-on), max. 40-70 nap (ÉK-en).
- Havazás átlagosan évente: Alföld: 18-22 nap, Dunántúl és dombsági területek: 25-30 nap, hegyvidékek: 30-40 nap, 700 m felett: 50-60 nap.
- Hótakarós napok évente (legalább 1cm vastag összefüggő hótakaró): Alföld: 30-35 nap, Dunántúl: 40-45 nap, középhegységeink: 50 nap felett, 700 m felett: 100-120 nap.
Forrás: nimbus.elte.hu, meteor.geo.klte.hu
.
Mi azon az állásponton vagyunk, hogy a fentiek értelmében a 7 fokos szabály végeredményben hasznos, ráadásul jól kommunikálható, maximálisan alkalmas a figyelemfelhívásra, ami ebben az esetben a balesetek megelőzése miatt nagyon fontos.
A 7 fokot vedd tehát figyelmeztetésnek: aktuális a gumicsere! A 7 fokos átlag azt jelenti, hogy a hőmérséklet napi ingása miatt előfordulhatnak hajnalonként fagyok, egyben előre jelzi azt is, hogy innentől bármikor zordabbra fordulhat az időjárás.
Ráadásul ilyenkor még viszonylag könnyen szerezhetsz időpontot a gumisnál nem úgy, mint mikor az első hó leestével lehetetlenné válik a nyári gumival való közlekedés, és mindenki egyszerre akar átszereltetni...
Te mit gondolsz? Szólj hozzá!
És persze (ha be vagy jelentkezve a Facebookra) lehet kattintani itt lent a Tetszik gombra is :)
Hozzászólások lezárva
Hozzászólások lezárva
Az lenne a kérdésem prémium minőségi téli gumit használok az autón Pirelli Winter Sottozero 3
de az autóval nagyon keveset megyek, átlag még az 1000 km sem teszem meg havonta, ezért nem szeretném külön nyárira lecserélni, kérdésem hogy mennyivel mehet hamarabb tönkre a gumi? és hogy okozhat ez valami más problémát is?
Köszönöm.
Tisztelettel Tóth József
A gumi Tg-je természetesen nem 7 fok, de ilyet tudtommal nem is állít senki.
A polimerek üvegesedési hőmérséklete (Tg) az a határhőmérséklet, ami alatt anyaguk üvegszerűvé válik; keménnyé, rideggé, törékennyé lesz. Ez az érték a természetes és szintetikus gumik esetében alacsony, általában mínusz 40 C fok alatti. A Tg kétségkívül fontos paraméter, mivel meghatározza a vulkanizátumok hidegállóságát, viszont a mi kérdésünk szempontjából inkább elméleti jelentőségű, hiszen a szezonális gumicsere kapcsán nyilvánvalóan nem az üvegesedési határérték alatt lejátszódó, drasztikus állapotváltozást hozó jelenségről beszélünk. (Legalábbis a mi éghajlatunkon :) ) Azaz még a legelvetemültebb marketinges sem fenyeget azzal senkit, hogy a téli szezon során egy adott hőmérséklet (7, 0 , -10, stb. fok) alatt a nyári gumija egyszer csak majd átmegy üvegszerűbe és akár szét is törhet :)
Ami szóba jöhet:
- molekulák hőmozgásának - fázisállapot-változást még nem okozó mértékben való – csökkenése
- hideg által indukált kristályosodás (a térhálósítás következtében kisebb jelentőségű)
Részletesebben: A hőmérséklet csökkenésével a molekulaszegmensek mozgásának intenzitása fokozatosan csökken, ezzel valamennyire a gumi rugalmassága is, kevésbé hatékonyan tud tehát reagálni a külső erőhatásokra. Ezért a hideg időszak beköszöntével a gumik valamivel merevebbek lesznek, veszítenek optimális teljesítményükből. A téli abroncsoknál ennek bekövetkezte magasabb szilika tartalmuknak köszönhetően alacsonyabb hőmérsékleti tartományra esik. (Tapasztalat, hogy amikor már télies hőmérsékletű úttestről jön be valaki a nyári gumiját lecseréltetni, kézzel is érezhető, hogy az keményebb, mint egyébként.)
A futófelületi keveréken túl persze a mintázat és lamellázottság szerepe is hangsúlyos a téli gumiknál, végeredményben ezek megfelelő összhangja az, aminek köszönhetően ezek az abroncsok jobban megfelelnek a téli időszak kihívásainak.
Meg kell említeni azt is, hogy a ridegesedési jelenséget az egyes kaucsukok kristályosodási hajlama is befolyásolja, ez pedig már a Tg-nél sokkal magasabb hőmérsékleteken megnyilvánul. Számos mesterséges kaucsuknál, illetve természetes alapú vulkanizátumoknál is tapasztalható, nagyjából a hőmérséklet 10 fok alá csökkenésétől kezdődően.. .
Itt viszont kicsit pontosítanom kell az egyik félmondatodat, miszerint „amorf allapotarol a vulkanizalt gumi csak Tg-je alatti homersekleten kristalyosodik.” Tehát, a Tg-je alatt a gumi már nem kristályosodik, mivel molekulái ekkorra már elvesztették a kristályba rendeződéshez szükséges mozgékonyságukat, (A Tg alatti üvegszerű állapot a molekulák alacsony mobilitásának következménye; korábbi szegmensmozgásuk „befagy”.) Az elasztomerek hideg által indukált kristályosodása az üvegesedési és olvadási hőmérséklet között zajlik. Természetes kaucsuk esetén pl. a kristályosodás sebessége valahol 10 C fok alatt kezd el növekedni, maximumát -25 C fok körül éri el, alatta fokozatosan lassul, -50 fok alatt gyakorlatilag megszűnik.
Egyébként a természetes és sok mesterséges kaucsukféleség közönséges hőmérsékleten is tartalmaz az elasztomermátrixba beépült kristályrészeket, amiket a vulkanizálás sem szüntet meg teljesen. A kénhidak mennyiségétől függően csökken ugyan a számuk, de a túlzott térhálósítás a gumi nyírómoduluszát növelné nemkívánatos mértékben. A kristályrészek bizonyos mennyiségben még hasznosak is, mivel növelik a szakítószilárdságot, a rugalmasságot persze csökkentik. Szóval az egyensúly lényeges.
(Érdemes amúgy belegondolni, hogy a gumikeverékek esetében a hidegállóság csak egyetlen szempont, ezen kívül számtalan egyéb követelményt is támasztunk velük szemben. (megfelelő viselkedés a gyártási folyamat során majd a készterméknél , pl. rugalmasság, kopásállóság, szakítószilárdság, továbbszakító-szilárdság, fáradásállóság, hőállóság, fény- ózon-, időjárás-állóság, stb. ) A kívánt eredmény eléréséhez pedig számos komponens - olykor ellentétes - hatását kell a megfelelő egyensúlyba hozni. Ráadásul a különböző funkciójú részekhez más-más gumikeverék kell, és ott vannak még az egyéb, a végtermék tulajdonságait szintén befolyásoló anyagok… Nem olyan egyszerű dolog mindent optimálisan összehangolni. )
A többi kérdés:
Michelin CrossClimate abroncs: minden bizonnyal színvonalas termék, de tapasztalatok vagy ügyfelektől való visszajelzések hozzánk eddig nem jutottak el vele kapcsolatban, így személyes véleményt nem tudok róla mondani. A fejlesztések irányát illetően szintén nem tudok jóslásokba bocsátkozni.
Gumitesztek: Részrehajlók-e, és ha igen, mennyire, nyilván nem tudhatom. Mindenesetre mivel ez egy gumis blog, rendszeresen ismertetjük őket. (Ettől abban az esetben tekinteténk el, ha megítélésünk szerint képtelen eredményeket tartalmaznának.) Így viszont kiindulópontnak megfelelőek, akit érdekel megnézi, akit nem, az nem, döntsön ki-ki belátása szerint.
Kizárólag keverékükben (téli vs nyári) eltérő gumikat ki merne tesztelni: Ilyen teszteket nem ismerek, nyilván nem sok értelme lenne ilyeneket közölni, mivel a téli és nyári gumik a valóságban nem csak keverékükben különböznek egymástól. (Amúgy én szívesen megtenném, csak nem áll módomban :) )
Biztonságos közúti közlekedés: Szerintünk is nagyon fontos téma, és teljesen egyetértünk abban, hogy bár a gumiabroncsok szerepe ebben lényeges, ugyanakkor rajtuk kívül rengeteg dologra lehetne még ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet. Éppen ezért hoztuk létre itt a blogon a Közlekedés, ill. ezen belül a Balesetmegelőzés kategóriát, ez alatt a címszó alatt szeretnénk majd - minél több témába vágó bejegyzést írni, már amennyire az időnk engedni fogja. Ennyit tudunk tenni az ügy érdekében :)
Koszonet a Michelinnek. Ugy tunik "megtortek a jeget"
nem egy realis dolog. Aki azt vallja, semmilyen fogalma nincs se a gumirol, se a gumiabroncsok tulajdonsagairol.Sajnos meg a kulombozo gyartok honlapjain is ezt a baromsagot terjesztik a marketingesek, a laikusok felrevezetesebol elnek.Jo tudni, hogy a cisz-poliizopren vulkanizalt allapotanak az uvegesedesi hatarhomerseklete -73 Celsius fok de nem sokban kulomboznek a szintetikus gumifajtak sem, ugyanis az amorf allapotarol a vulkanizalt gumi csak Tg-je alatti homersekleten kristalyosodik.
Maskulonben a gumi lagysagat-kemenyseget a vulkanizacio alatt kialakult kenhidak szama hatarozza meg fokepp.
Mennyi a vulkanizalt gumiabroncsban talahato gumi Tg-je?
On szerint a nyari gumiabrocs Tg-je +7 fok? Mert en ezt nem hiszem.
Mit hataroz meg a Tg a plimerek eseteben?
Mit gondol On, a Michelin Crossclimate-rol?
Hitelesnek tartja-e a kulombozo nemet gumiteszteket? Mert en nem es azt vallom hogy ezek a csodatesztek reszrehajloak.
Befejezesul meg annyit szeretnek kerdezni, hogy a futogumi mintazatatol eltekintve (elmeletileg) ket egyforma mintazatu gumiabroncsot ki merne tesztelni ha csak a sokat mediatizalt keverekkulombseg lenne a donto egy nyari es teli gumiabroncs kozott?
Miért nem azt szajkjózzák, hogy mindig a látási és utviszonyoknak mefelelően vezesék a jármüvet. Ha balesetett okozol, bármilyen sebességgel közlekedsz mindig a RELATIV gyorshajtást álapitják meg.
Én kb.: egy-másfél millió km-et vezettem és nem tapasztaltam a téli gumi előnyeit.
A kamionok miért nem használnak téli gumit.
Kinek az űzlet ez a nagy felhjatás.
Mikor fogjákazt kiabálni MINDIG A LÁTÁSI ÉS UTVISZONYOKNAK MEGFELELŐ SEBESSÉGET VÁLASSZANAK. Az autóknak hihetetlen nagy a teljesitményük.