Gumiabroncsok amerikai minősítő jelölései

Az utóbbi időben rengeteget hallhattatok az Európai Uniós gumiabroncs címkézés bevezetéséről. Az új szabályozás szerint 2012. novemberétől a július 1. után gyártott abroncsokat - a háztartási gépekhez hasonlóan - egyszerűen értelmezhető, egységes címkével kell ellátni, mely három fontos jellemzőről tájékoztatja a vásárlókat: üzemanyag-hatékonyság, nedves tapadás, külső gördülési zaj. 

Korábban mi is foglalkoztunk a témával, az Európai Uniós abroncscímkéről ide kattintva olvashatsz bővebben »

Egy ideje szervizünkben is megjelentek a felcímkézett autógumik. A téligumi-készletek egy része már megérkezett, és így vár benneteket. :) (Az új Continental TS 850 a képen.)

.

Az EU-s gumiabroncs minősítési rendszer a bevezetés kapcsán elég nagy figyelmet kapott, azt viszont már kevesebben tudják, hogy a gumiabroncsokon nem ez az egyetlen minősítő jelölés.

.

Az alábbi képen látható jelzésekkel (TREADWEAR 280, TRACTION A, TEMPERATURE B) az oldalfalon, a váll közelében találkozhatsz: ez egy több mint 40 éves múltra visszatekintő amerikai besorolási rendszer, az UTQG.

UTQG-minősítés: TREADWEAR 280, TRACTION A, TEMPERATURE B

.

UTQG

A négy betű a Uniform Tyre Quality Grading (Egységes Gumiabroncs Minőségi Osztályozás) rövidítése, ami az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma (DOT) által megalkotott minőségbesorolási rendszer.

Az UTQG végleges szabályait egy 1966-ban elfogadott törvényjavaslat alapján 1973-ra dolgozták ki. A rendszer végül 1979-ben (11 évvel az 1966-os törvényben meghatározott végső határidő után!) lépett életbe. A nehezen megszületett osztályozást 1983-ban az Amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) felfüggesztette, arra hivatkozva, hogy félrevezetheti a fogyasztókat, a gyártókra pedig indokolatlan anyagi terhet ró, ám 1984 júliusában az Egyesült Államok Fellebbviteli Bírósága ezt önkényes döntésnek ítélte  a rendszert visszaállították, és a mai napig él.

A szabályozás értelmében minden abroncsgyártó számára kötelező, hogy a fogyasztók tájékoztatása céljából a személyautó abroncsokon feltüntesse azok minőségi besorolását kopásállóság, tapadás, és hőnek való ellenállás szempontjából. (A téli gumik, és az átmenetileg használatos pótkerék kivételt képeznek.)

Kopás (Treadwear)

A "Treadwear" után álló szám a tartósságot jelzi, és százalékosan mutatja, hogy az adott abroncs a 100-as értékű referencia gumihoz képest mekkora maximális futásteljesítménnyel bír. (Tehát egy 200-as értékű vizsgált gumi 2-szer tartósabb, egy 50-es viszont csak feleannyira tartós, mint a 100-as etalon egy 400-as értékkel ellátott abroncs maximális futásteljesítménye elvileg kétszerese egy 200-as gumiénak.) 

Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb az érték, annál ellenállóbb az abroncs futófelülete a sportos gumiknál értelemszerűen alacsonyabb, az "eco" gumiknál magasabb.

A kopásvizsgálatot a texasi San Angelóban található hivatalos tesztpályán végzik. Ennek során 400 mérföldes (643,72 km), többféle szakaszból álló tesztúton max. 4 járműből álló konvojokban futtatják a gumikat. 800 mérföldenként  megvizsgálják az elhasználódást, majd 7200 mérföld (11587 km) megtétele után a tesztgumi megkapja a viszonylagos kopásállóságra utaló indexet. 

A besorolási osztályokat a gyártók határozzák meg, és a besorolást is ők végzik. Mindebből egyenesen következik, hogy különböző márkákat nem érdemes kopásindex alapján összehasonlítani. Hogy miért? Jól meghatározott, pontos kritériumok híján a különböző gyártók nem egyformán "optimisták", amikor a 7200 mérföldes út megtétele során mért eredményeket tartóssági osztállyá kell konvertálni.

A tartóssági besorolás ahelyett, hogy objektív, tisztán tudományos vizsgálati eredményeket tükrözne, gyakran esik áldozatul marketing szempontoknak, mivel a tartósság - a vevők számára fontos jellemzőként - kiválóan felhasználható a különböző termékek pozicionálására, és promótálására.

Félreértésekhez vezethet az is, hogy sok ember a tartóssági fokozatot megpróbálja valós kilométerekké alakítani, holott ezt nem lehet megtenni, mivel a vizsgálat nem feltétlenül szimulálja a mindennapi használatot.

A gumiabroncs tényleges élettartamát a hétköznapokban számos tényező (mint pl. vezetési stílus, útburkolat minősége, guminyomás, kerékösszetartás, abroncsok forgatása, karbantartás) befolyásolja, amelyek miatt a a kopási érték alapján elvárt futásteljesítmény eltérhet a valóságtól. (Egyes források szerint egyébként a 100-as szám 30000 mérföldet, azaz 48279 km-t jelent, de ezt a szabvány nem erősíti meg.)

Vonóképesség (Traction)

Egész pontosan itt kizárólag a nedves fékhatásról van szó, vagyis hogy a gumiabroncs mennyire hatékonyan képes átvinni a fékező erőket nedves úton. A mérőutánfutóra szerelt abroncsokat 65 km/h sebességről blokkolva befékezik, és mérik, mekkora erővel kell húzni őket ahhoz, hogy a jármű tartsa a sebességet. (Ez a módszer inkább a futófelület anyagára helyezi a hangsúlyt, a mintázatra kevésbé.)

A mért eredmények alapján az abroncsokat négy, betűkkel jelölt osztályba sorolják: AA (kiváló), A (jó), B (közepes), C (elfogadható). A vizsgálatot csak vizes úton, és egyenesben végzik, így olyan fontos dolgok, mint fékezés szárazon,  kanyarodás nedves és száraz úton, vagy aquaplaning-ellenállás nem szerepelnek benne.

Hőmérséklet (Temperature)

A betűkkel jelzett, háromféle besorolás (A, B, C) a gumiabroncs hőálló képességéről tájékoztat. Fontos, hogy egy abroncs a menet közben képződő hőnek ellen tudjon állni, ill. hatékonyan el tudja azt oszlatni, mert minél kevésbé képes erre, annál alacsonyabb sebességgel tud csak futni.

A méréseket próbapadon végzik, meghatározott terhelés és nyomás mellett. Az abroncsok sebességét 75 mérföld/óráról (120 km/h) indulva 30 percenként 5 mérföld/órával (8 km/h) emelik, hogy kiderüljön, melyik abroncs milyen magas hőmérsékletet visel el károsodás nélkül. A minimum, amit az USA-ban értékesített abroncsoknak feltétlenül bírniuk kell,  85  mérföld/óra (136 km/h) 30 percig.

Teljesítményszintek:

- C (megfelelő): 85- 95 mérföld/óra (136-152 km/h)

- B (jó): 100-115 mérföld/óra (160-184 km/h)

- A (kiváló): 120-145 mérföld/óra (192-232 km/h)

Ez az osztályozás tulajdonképpen az európai sebességindex-szekkel hasonlítható össze, mivel adott körülmények között meghatározott sebességhez meghatározott hőmérséklet tartozik.

************************************

Sajnos, az amerikai tapasztalatok azt mutatják, hogy az UTQG-minősítés nem tölti be maradéktalanul azt a szerepet, amire eredetileg szánták, vagyis a fogyasztók egyértelmű  tájékoztatását az abroncsok képességeiről, ill. a gumik összehasonlíthatóvá tételét relatív kopás, tapadás, és hőállóság tekintetében.

Egy olyan összetett termék esetén, mint a gumiabroncs, meg lehet határozni a minőséget 3 paraméterrel? Egyáltalán, létezik olyan osztályozási rendszer, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára a különböző márkák és modellek reális összehasonlítását?

Szólj hozzá! / Nyomj egy Tetsziket! :)