Gumiabroncs és üzemanyag-fogyasztás
Nemrég nagyon jó kérdésfelvetés érkezett ide a blogra. Ide is bemásolom: "Tényleg jelentős különbségek lehetnek üzemanyag-fogyasztásban a különböző márkák abroncsai, valamint a téli, nyári gumik között? Természetesen a gumiabroncsokat megfelelő nyomáson használva."
Érdemes a témát alaposabban körbejárni, végül is zsebre megy a játék. Mennyiben van tehát köze a gumiabroncsnak autód üzemanyag-fogyasztásához?
A gördüléshez erő, az erőhöz üzemanyag kell
Ahhoz, hogy autód haladni tudjon, le kell küzdenie egy olyan ellenálló hatást, amely a kerekek útpályán való gördülésekor folyamatosan fennáll: a gördülési ellenállást.
A gördülési ellenállás legyőzéséhez szükséges vonóerő létrehozásához a motornak üzemanyag kell. Minél nagyobb az ellenállás, annál több üzemanyag. Számítások szerint a gördülési ellenállás legyőzése az összes üzemanyag-fogyasztás kb. ötödét teszi ki. Érthető tehát a gyártók azon törekvése, hogy lehetőség szerint csökkentsék abroncsaik gördülési ellenállását.
Az Adac 2008-as téligumi tesztjén 195/65 R15 méretben az üzemanyag fogyasztás tekintetében elért legjobb (1,9) és legrosszabb (4,9) eredmény között 15%-os különbség mutatkozott, 175/65 R14 méretben ugyanez a különbség 6% volt. Ez durván 0,5-1 liter eltérést jelent 100 kilométerenként. Azért ez már számíthat...
Persze a mindennapokban nem biztos, hogy a különbség - főleg, ha a fent említettnél kisebb - tetten is érhető, mivel a hétköznapok nem tesztpályán zajlanak. Elég némi eltérés a megszokott körülményekhez képest (araszolás dugóban, megterhelt autó, rossz minőségű út, alacsony guminyomás stb.) és máris oda a megtakarítás nagy futásteljesítmények esetén (teherautók, kamionok) viszont mindenképp feltűnik.
Az energiahatékonyságon túl
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az üzemanyag-hatékonyság mellett egy autóguminak más fontos (köztük biztonsági!) paraméterei is vannak: viselkedés száraz úton, nedves úton menetzaj, kopásállóság stb. - egyik gumi ebben jobb egy kicsit, másik abban... Sőt az is előfordul, hogy valamelyik paraméter optimalizálása kedvezőtlen hatást gyakorol egy másikra (pl. jobb tapadás nedves úton, DE kicsit nagyobb gördülési ellenállás és menetzaj)
Ki-ki döntse el maga, hogy autózási szokásai alapján melyik tulajdonságot tartja elsődlegesnek, így milyen szempontok mentén választ magának gumiabroncsot!
(Meglepő, de így van: a fent említett teszten néhány igen üzemanyag-takarékos abroncs ettől a tulajdonságától függetlenül a "nem ajánlott" kategóriában végzett, nedves és száraz úton mutatott rossz teljesítménye miatt. A többi leminősített gumi sem elsősorban a fogyasztásra gyakorolt hatása miatt szerepelt le.)
Válasz a kérdésre
Általában azért elmondható, hogy a legtöbb elterjedt, megbízható márka közül nyugodtan válogathatunk, mert teljesítményük kiegyensúlyozott nemcsak a gördülési ellenállásuk kicsi, de a megfelelő tapadásnak sincsenek híján.
Ezek között üzemanyag-fogyasztás tekintetében a különbség nem jelentős és ugyanez mondható el a téli és nyári gumik ilyen alapon való összehasonlításakor is. A télen tapasztalható magasabb üzemanyag-fogyasztás nem annyira a gumik, mint inkább az alacsonyabb külső hőmérséklet számlájára írható. (Emiatt a motornak több energiára van szüksége az üzemi hőmérséklet eléréséhez.)
Nemcsak a gumin múlik!
A gördülési ellenállás értéke nem kizárólag az abroncs ellenállásából áll, azaz nemcsak az abroncs menet közbeni deformációjából, az egyes abroncselemek csúszó súrlódásából, a vízelvezető árkok szívóhatásából adódó veszteségek összege.
Az ellenálló erőt jelentősen befolyásolják az útfelület egyenetlenségei és az útburkolat minősége is. (Hiába, a gumiabroncs gördülése egyáltalán nem olyan egyszerű folyamat, mint amilyennek elsőre látszik...)
Üzemanyag-fogyasztás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy ugyanazzal a gumival sima, kemény aszfalton gurulunk, vagy mondjuk, földúton. Minél egyenetlenebb és lágyabb az út (ilyen szempontból a homok a legkedvezőtlenebb), annál nagyobb a gördülési ellenállás, vagyis több üzemanyag fogy.
Az odafigyeléstől is sok függ!
Az autós társadalom kb. fele kitartóan "dolgozik" azon, hogy az autógumi gyártók kis gördülési ellenállás elérésére irányuló innovatív törekvéseit meghiúsítsa, vagyis folyamatosan alacsony guminyomással közlekedik. (Minél alacsonyabb az optimálisnál, annál nagyobb a gördülési ellenállás.)
Csak néhány adat:
• 0,2 barral kevesebb guminyomás » » 1%-kal nő a fogyasztás, 10%-kal csökken a gumi élettartama
• 0,4 barral kevesebb guminyomás » » 2%-kal nő a fogyasztás, 30%-kal csökken a gumi élettartama
• 0,6 barral kevesebb guminyomás » » 4%-kal nő a fogyasztás, 45%-kal csökken a gumi élettartama
Így fordulhat elő, hogy néhány év alatt a járművön üzemelő abroncsokon felül - a megnövekedett üzemanyag-fogyasztásból kifolyólag - akár egy új garnitúrára való gumi árát is elautózhatja a nemtörődöm autós. (Sőt, egész idő alatt fennáll egy "váratlan" defekt kockázata is.)
Van még más is!
Az üzemanyag-fogyasztásért megnövekedéséért a fentieken kívül sok más tényező is felelőssé tehető például nem megfelelő sebességfokozat választása, kiegyensúlyozatlan vezetési stílus (hirtelen gyorsítások, gyakori fékezések, kihasználatlan motorfék), egész évben fent felejtett tetőcsomagtartó, városi forgalomban való araszolás és még hosszan sorolhatnánk. Kis odafigyeléssel ez a többletfogyasztás nagyrészt kiküszöbölhető.
.
Te mit fűznél hozzá a témához? Ha van véleményed, jó vagy rossz tapasztalatod egyes márkákkal kapcsolatban, esetleg üzemanyag-megtakarítási ötleteid, oszd meg velünk!
Hozzászólások lezárva
Hozzászólások lezárva
A tesztek alapján igazad van.
Egyébként nem tudom mennyire lehet hinni a teszteknek. Sok kutatást, versenyt az érdekek befolyásolnak. Ráadásul egyik teszten se voltam még ott.
Én mégis jobban elakdtam és megcsúsztam a kemény gumikkal márkától füügetlenül. Mondjuk véletlen is lehet hogy ilyen abroncsokat fogtam ki. Szerintem is igaz lehet hogy egy kemény gumi tapadása is van olyan mint egy puhéá. A futófelület azon részén ahol egybefüggő a felület. De a lamellák jobban elnyomhatók oldalirányba ha puhábbak. Így azok jobban szétnyílnak, jobban belenyomódnak a letaposott hóba/nem a jégbe/, erősebben kapaszkodik a gumi.
Ezek a tapasztalataim és gondolataim. Nem azért írtam hogy 1000%-ig igazam van.
Üdv, Laci
A gumikeverékbe töltőanyagként keverhetők ugyanis olyan anyagok, amelyek ugyanolyan keménység mellett jobb tapadást eredményeznek, ill. ugyanolyan tapadás mellett nagyobb keménységet tesznek lehetővé. A kézzel való nyomkodás sem a gumikeverék összetételéről nem árulkodik, sem az abroncs gyakorlati viselkedéséről különböző hőmérsékleteken és körülmények között, tartósan fennálló, dinamikus igénybevétel hatására. (Az is kérdés, hogy ez, mint módszer, mennyire lehet objektív...)
A döntéshez ezért inkább a saját korábbi tapasztalatok mellett a független gumitesztek eredményei, vagy megbízható szakember ajánlása jelenthetik a legnagyobb segítséget.
Egyébként a gumi keménységének meghatározására vannak műszerek, általában Shore keménységmérő használatos a célra. (A méregetésnek versenyeken van inkább jelentősége.) Itt viszont találsz egy tesztet, ahol az abroncsok keménységét is mérték, rögtön az első táblázat utolsó oszlopában találod az értékeket, lejjebb pedig az egyes gumik eredményeit is részletezik: http://bit.ly/fWxbF4
Jól látszik, hogy csak a keménység alapján nem úgy alakultak volna az eredmények, ahogy végül alakultak. (Pl. Nagy méretben a kimagasló eredményt nyújtó Michelin és a gyenge Wanli shore keménysége egyforma, és sorolhatnánk tovább.)
Sehol nem találok leírást a téligumik futófelületének keménységéről.
Ezzel senki nem foglalkozik?
Pl. egyik olcsó Kormoran gumi puha, egy jóval drágább Michelin kemény. Az én Firestone-om is kemény, mindjárt megcsúszok vele, a Nokianom és Matadorom puha és sokkal jobban tapad.
Mostani ismereteimmel csak ujjal való nyomkodás után tudom meg a gumi keménységét. A név és ár lényegtelen ebből a szempontból.
Hiába a rengeteg hosszú lamella, a gumi keménysége miatt nem fejtik ki a várt hatást.
Mondjon valaki valami okosságot!
Köszönöm.
Hozzászólását szerintem nem annyira a szeretet vezérelte. (Legalábbis a stílusa nem erre utal.) Akkor ugyanis másképp nézne ki, pl. mint ez:
Kedves Labu! Bizonyára elkerülte figyelmét, hogy hozzászólásában elfelejtett
vesszőket használni, pedig az írásjelek helyes használata elengedhetetlen
eszköze az írott szöveg grammatikai tagolásának. Ennek ellenére az Ön néhány sorából összesen 6 db vessző hiányzik. (remélem után, gondolom közbevetés előtt és után, elolvassa után, amit előtt, siralmas után) Az Ön által használt értelemben a magyar tanár is egybeírandó, helyesen magyartanár. (magyartanár = magyar nyelvet oktató tanár, magyar tanár = magyar nemzetiségű tanár) Alig több, mint 3 sorban 7 hiba...
A jövőben sokkal jobban oda kellene figyelnie a helyesírásra, mert ilyen alapvető hibákat a magyar nyelv egyetlen rettenthetetlen huszára sem engedhet meg magának, ha szeretné, hogy komolyan vegyék.
Ezzel együtt köszi a figyelmeztetést, stilisztikai hiba korrigálva. Ez amúgy a mondat igazságtartalmából mit sem vont le; ami tény, az tény. Hibák pedig mindenhol akadnak, még itt is, pedig erre a honlapra - legyünk csak őszinték - egyáltalán nem jellemzőek. (Egyébként nem is magában a bejegyzésben volt, hanem egy utána feltett kérdésre adott gyors válaszba csúszott bele.)
Tényleg sajnálom, hogy Önt ennek az egy rossz kifejezésnek a fellelése oly mértékben megrázta, hogy már azt sem tudja megállapítani, mit lehet komolyan venni, és mit nem...
Ha az autó meg van terhelve, akkor növelni kell a nyomást, de ennek mértéke is fel szokott lenni tüntetve, és az is, ha az adott autónál az első és hátsó keréken a guminyomás eltérő.
Remélem sem az édesanyja, sem a magyar tanára nem olvassa az Ön bejegyzését. Gyönyörű!!!! fel szokott lenni tüntetve ... Ezek után gondolom azt várja, hogy aki elolvassa még komolyan is vegye amit ír. Vicces, siralmas borzalmas.
Labu
A kerékpárgumiknál már régóta alkalmazzák az eltérő keménységű gumi használatát a futó felületen, az abroncs közepe keményebb a kis gördülési ellenállásért, a szélei puhábbak a jó tapadásért. A gyorsításnál, fékezésnél, kanyarodásnál, egyenletes haladásnál az abroncsok egészen máshogy deformálódnak. Ezeket egy jól lehet hasznosítani gumi tervezésnél.
A fenti kérdés akkor merült fel bennem, mikor egyszer későn cseréltem nyári gumit télire. Ugyanazon az úton 0°C közeli hőmérsékletnél döbbenten tapasztaltam, hogy téli gumival 4 dl-rel kevesebbet fogyasztott járművem téli gumival, mint nyárival.
• az üzemanyaghatékonyság csak egy - fontos, de nem elsődleges - gumiabroncs-paraméter a sok közül
• az üzemanyagfogyasztás mértékében a gumiabroncsnál nagyobb szerepet játszanak autózási körülményeink és saját odafigyelésünk
• vásárláskor nem ez kell, hogy okozza a legtöbb fejtörést, mivel a legtöbb elterjedt márka közt ilyen tekintetben a különbség nem jelentős
Egyébként nálunk vásárláskor legtöbbször az a mondat hangzik el, hogy az “abroncs “jó ár-érték arányú” legyen, és ez szerintem így is marad. (teljesen jogos)
Szerintem sokkal inkább fontos egy gumi esetében, hogy a legfőbb feladatát ellássa, tapadjon mindíg, mindenhol, ha lehet…
Az üzemanyag-megtakarítást pedig az autós maga kis odafigyeléssel, illetve az autógyártó a megfelelő tecnikai színvonallal tudja elősegíteni.
Csak ezért írom ezt, mert már látom, amint néhány túlbuzgó autós a gumisnál olyan kérdések alapján akar választani, hogy “melyik gumi fogyaszt kevesebbet”…
Ez pont olyan, mintha fejlesztenének egy mechanikus - nyilvánvalóan nem megbízható - légzsák-vezérlő rendszert, mondván, hogy ez azért jó, mert nem kell hozzá semennyi elektromosság ezért a generátort nem terheli így csökken a fogyasztás…